Gondos magyarország rövidtávú céljai és tervei
- Elérhető egészségügyi szolgáltatások
Olyan településeken, amelyek csatlakoznak a gondos magyarország programhoz, rendszeres prevenciós és szűrővizsgálatokat biztosítanak: például szakorvosi vizsgálatok, hallás- és látásszűrés, bőrgyógyászati vizsgálatok, csontsűrűség-mérés. Ezek segítenek abban, hogy időben felismerjék a betegségeket, és megelőző lépéseket tehessenek az érintettek.
- Szemléletformálás és közösségépítés
A gondos magyarország programhoz tartoznak bizonyos ismeretterjesztő előadások, egészségtudatos életmódra ösztönző kampányok, valamint mentális egészséget támogató programok elindítása is. A közösségi események – mint beszélgetések, közös séta, tehetséggondozás – fokozzák az összetartást és csökkentik elmagányosodást.
- Könnyű hozzáférés
A gondos magyarország szolgáltatásainak szervezését úgy alakítják, hogy ne legyen terhes az önkormányzatok számára: a program lebonyolítói vállalják az adminisztrációt. A lakosoknak csak annyi a teendőjük, hogy figyeljék a helyi Gondos Naptár eseményeit, és részt vegyenek, ingyenesen vagy minimális feltételekkel.
- Közösségi részvétel ösztönzése
A helyi lakosok bevonása fontos: ne csak fogadóként, hanem aktív résztvevőként működjenek közre – tegyenek javaslatokat, programokat szervezzenek, segítsenek adaptálni a konkrét helyi igényekhez. A települési „Gondos Magyarország” cím elnyerése jelenti a közösség összefogását.
Mikor mondható ki tényként, hogy egy település elérte a „gondos magyarország” státuszt?
Amikor legalább három egymástól eltérő dimenzióban tartós, nem egyszeri javulás igazolható az adott településen:
- kevesebb elhanyagolt, kevesebb krízis, kevesebb elkerülhető súlyos eset
- rövidebb reakcióidők, elérhetőség javulása
- kevesebb ápolási teher családokon
- hozzáférési olló zárulása
- kimutatott biztonság- és gondoskodásérzet növekedése
Ha ezek egyszerre mozdulnak pozitív irányba — nem kommunikáció, hanem tény: a város gondos lett.